... Gergő Endre, 1905-ig Greiner, névváltozata: Gergő András pszichológus, Gergő Zoltán (1893–1975) közgazdász, egyetemi tanár testvére....
 

Gergő Endre
Született Greiner András
1894. december 17.
Szeged
Elhunyt 1944 (49-50 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Schwartz Mária
(h. 1924–1944)
Foglalkozása pszichológus

Gergő Endre, 1905-ig Greiner, névváltozata: Gergő András (Szeged, 1894. december 17.[1] – Budapest, 1944. július 15.)[2] [3] pszichológus, Gergő Zoltán (1893–1975) közgazdász, egyetemi tanár testvére.

Élete

Gergő (Greiner) Emil (1855–1918) államvasúti hivatalnok és Ausländer Gizella (1868–1927) gyermekeként született zsidó családban.[4] Középiskolai tanulmányait 1905 és 1911 között a Kegyes-tanítórendek Vezetése Alatt Álló Szegedi Városi Főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem joghallgatója lett. Három év után abbahagyta jogi tanulmányait és kereskedelmi levelező lett. Húsz éves korától tudományos irányba terelődött az érdeklődése és esztétikát tanulmányozott, majd a pszichológia felé fordult. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosságon működött. 1924. február 26-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Schwartz Máriával (1904–1944).[5] Első művében, az 1925-ben megjelent Materialista lélektanban Edmund Husserl idealista filozófiai nézeteit vitatta. Ezután sorra jelentek meg tanulmányai, elsősorban a Magyar Pszichológiai Szemlében, melynek munkatársa volt. 1931-ben tagja lett a Magyar Pszichológiai Társaságnak. Az 1930-as években kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal.

1944-ben feleségével és tizennyolc éves lányával együtt a nyilasok kivégezték.

Főbb művei

  • Materialista lélektan. (Budapest, 1925)
  • A hétköznapok erőfecsérlése (utópia). (Nyugat, 1927, 10.)
  • A csevegés esztétikája. (Nyugat, 1929, 19.)
  • A reklám dicsérete. (Századunk, 1930)
  • Az élet az én művem. (Budapest, 1931)
  • Az érzéklet fejlődése struktúra és fázis szerint. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1931, 3–4.)
  • A lélektani stuktúravizsgálatok módszeréhez. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1933, 1–2.)
  • Az érzékletek fázisrendszere. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1934, 1–2.)
  • A halhatatlan ember. (Budapest, 1934)
  • A tudat fiziológiai alapjairól. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1935, 1–2.)
  • Az akarat fiziológiai elemzése. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1936, 1–4.)
  • Physiologie des Bewusstseins (Zürich-Leipzig, 1939)
  • A tehetség elméletéhez (Magyar Pszichológiai Szemle, 1940, 1–4.)
  • Az utolsó három német pszichológiai kongresszus (1934–1936–1938) (Magyar Pszichológiai Szemle, 1940, 1–4.)
  • A dialektikus lélektan és nevelés. (Budapest, 1942)
  • Bevezetés a dialektikába. (Budapest, 1944)
  • Válogatott pszichológiai munkái (bevezetőt írta Gönyei Antal, sajtó alá rendezte és a bibliográfiát készítette Solymosi Zsuzsanna, Budapest, 1973)

Fordítása

  • Kretschmer, Ernst: Orvosi lélektan. Fordította: Gergő Endre (Novák kiadás, Budapest, 1943)

Jegyzetek

  1. Születési bejegyzése a szegedi izraelita hitközség születési akv. 148/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
  2. Halotti bejegyzése a rákoscsabai állami halotti akv. 82/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
  3. Bejegyezve a Gödöllői Járásbíróság 1949. április 5-én kelt Pk. 12086/1948/5. sz. jogerős holttányílvánító végzése alapján.
  4. Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi izraelita hitközség házassági akv. 14/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
  5. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 204/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)

    Források





      Go to top  

    This article is issued from web site Wikipedia. The original article may be a bit shortened or modified. Some links may have been modified. The text is licensed under "Creative Commons - Attribution - Sharealike" [1] and some of the text can also be licensed under the terms of the "GNU Free Documentation License" [2]. Additional terms may apply for the media files. By using this site, you agree to our Legal pages [3] [4] [5] [6] [7]. Web links: [1] [2]