(1893–1975) közgazdász, egyetemi tanár ... Gergő Zoltán, 1905-ig Greiner Zoltán közgazdász, egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok kandidátusa (1958)....
 

Gergő Zoltán
Született Greiner Zoltán
1893. január 16.
Szeged
Elhunyt 1975. augusztus 24. (82 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Baumgarten Janka
Foglalkozása közgazdász
Sírhely Farkasréti temető

Gergő Zoltán, 1905-ig Greiner Zoltán (Szeged, 1893. január 16.[1] Budapest, 1975. augusztus 24.) közgazdász, egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok kandidátusa (1958).

Élete

Gergő (Greiner) Emil (1855–1918) államvasúti hivatalnok és Ausländer Gizella (1868–1927) gyermekeként született zsidó családban.[2] Középiskolai tanulmányait a Kegyes-tanítórendek Vezetése Alatt Álló Szegedi Városi Főgimnáziumban, majd a Szegedi Magyar Királyi Állami Felső Kereskedelmi Iskolában végezte, ahol 1909-ben érettségizett.[3] 1910 és 1921 között az Angol–Osztrák Bank Könyvelési Osztályának tisztviselőjeként dolgozott. Az első világháború (1914–1918) idején frontszolgálatot teljesített és orosz hadifogságba esett. Hazatérése után az Általános Értékbank és a Stock Motoreke Nehézipari Vállalat munkatársa lett. 1926-től az Újpesti Posztógyárnál dolgozott cégjegyzőként, később főkönyvelőként, majd cégvezetőként. 1936 és 1939 között a Gyapjúáru Kereskedelmi Kft. cégvezetője volt.[4] Az 1930-as évek elején csatlakozott a Társadalmi Szemle köréhez, munkatársa volt a kolozsvári Korunk című folyóiratnak és cikkeit a Népszava is közölte. A második világháborút követően a Nemzeti Segély főtitkára, s a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége Gazdasági Bizottságának munkatársa lett. 1946 májusában a Szikra Nyomdák, Lap- és Könyvkiadók igazgatója volt. 1948 augusztusában kinevezték miniszteri tanácsossá a Pénzügyminisztériumban, illetve miniszteri osztályfőnöki címet is kapott.[5] 1948 és 1950 között politikai gazdaságtant oktatott a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen, az Agrártudományi Egyetemen és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1953 és 1959 között a SZÖVOSZ Közgazdasági Osztályát vezette. 1958. április 24-én védte meg Az érték, az ár és a nemzeti jövedelem összefüggései című kandidátusi értekezését. 1959-től 1963-ig a Szövetkezeti Kutató Intézet vezetője volt.

Felesége Baumgarten Janka volt, Baumgarten Izsák és Klein Fáni lánya, akivel 1927. október 2-án Budapesten kötött házasságot.[6]

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Főbb művei

  • A tőkés termelési mód útja és természete. Nagy Gábor néven. (Budapest, 1942)
  • A dialektikus és történelmi materializmus alapjai. Sztálin tanulmányának lefordított és átszerkesztett változata Botos Vince néven, Nagy Tamással. (Budapest, 1942)
  • Világgazdaság és világháború. Nagy Gábor néven. (Budapest, 1943)
  • Kis közgazdasági enciklopédia. A német nyelvű, haladó szellemű közgazdaság-tudományi munkákban előforduló szakkifejezések népszerű magyarázata. Kiszely János néven. (Budapest, 1943)
  • Bevezetés a közgazdaságtanba. Kiszely János néven. (Budapest, 1943)
  • Anglia és az Amerikai Egyesült Államok a piacokért folyó harcban (Társadalmi Szemle, 1947)
  • Közgazdaságtan. Politikai gazdaságtan. A tudományos szocializmus gazdasági alapjainak népszerű ismertetése. (Budapest, 1949)
  • Az érték, az ár és a nemzeti jövedelem összefüggései. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1953)
  • A kommunisták harca a marxista-leninista közgazdasági elmélet terjesztéséért, tisztaságáért. 1929–1944. (Közgazdasági Szemle, 1960)
  • Kommunista újságírók a Népszavánál (Párttörténeti Közlemények, 1962)
  • Az illegális kommunista párt harca a budapesti gyárak munkásainak és termelőeszközeinek elhurcolása ellen (Párttörténeti Közlemények, 1963)
  • A Magyar Tanácsköztársaság szövetkezeti tapasztalatai (Budapest, 1964)
  • Harc a budapesti gyárak munkásainak és gépeinek elhurcolása ellen (A szabadság hajnalán. Szerk. Lányi Ernőné, Nagy Eta, Petrák Katalin. Budapest, 1965 és Tanúságtevők. 5. Visszaemlékezések a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1944–1948. Budapest, 1975)
  • A szövetkezetek szerepe a szocialista társadalomban (Budapest, 1966)
  • A szövetkezetek felső szervei (Társadalmi Szemle, 1968)

Fordításai

  • Karl Marx: A tőke. I. kötet. A közgazdaságtan bírálata. Megjelent négy részben, az előszót Molnár Erik írta. Fordította Nagy Gábor néven. (Budapest, 1934–1937)
  • Karl Marx: A politikai gazdaságtan bírálatához. Függelék: Marx „A politikai gazdaságtan bírálatához” című művéről, Engels Frigyes levelezéséből. 1858–1859. Megjelent Marx halálának 70. évfordulóján. Az előszót Czóbel Ernő írta. (A marxizmus-leninizmus kis könyvtára, Budapest, 1953)

Díjai, elismerései

  • Munka Érdemrend (1955)[7]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1967, 1968, 1973)[8] [9] [10]

Jegyzetek

  1. Születési bejegyzése a szegedi izraelita hitközség születési akv. 5/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
  2. Szülei házasságkötési bejegyzése a szegedi izraelita hitközség házassági akv. 14/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
  3. Iskolai értesítők, Szeged - Állami felsőkereskedelmi iskola, 1909
  4. Központi Értesítő, 1936. február 13. (61. évfolyam, 7. szám)
  5. Magyar Közlöny, 1948. szeptember 16. (208. szám)
  6. Házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 438/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
  7. Magyar Közlöny, 1955. november 26. (124. szám)
  8. Magyar Közlöny, 1967. április 9. (21. szám)
  9. Magyar Közlöny, 1968. december 8. (97. szám)
  10. Magyar Közlöny, 1973. február 1. (8. szám)

    Források





      Go to top  

    This article is issued from web site Wikipedia. The original article may be a bit shortened or modified. Some links may have been modified. The text is licensed under "Creative Commons - Attribution - Sharealike" [1] and some of the text can also be licensed under the terms of the "GNU Free Documentation License" [2]. Additional terms may apply for the media files. By using this site, you agree to our Legal pages [3] [4] [5] [6] [7]. Web links: [1] [2]