... A hordókaktusz (Ferocactus) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe sorolt a kaktuszfélék (Cactaceae) családjának egyik nemzetsége mintegy 35 fajjal....
 

Hordókaktusz
mexikói mészkaktusz (Ferocactus pilosus)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Kaktuszfélék (Cactaceae)
Alcsalád: Kaktuszformák (Cactoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Cacteae
Nemzetség: Ferocactus
Fajsorok

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hordókaktusz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hordókaktusz témájú kategóriát.

A hordókaktusz (Ferocactus) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe sorolt a kaktuszfélék (Cactaceae) családjának egyik nemzetsége mintegy 35 fajjal.

Származása, elterjedése

USA déli részétől Közép-Mexikóig honos.

Megjelenése, felépítése

A fajok többsége nagyra nő, egyesek (pl. a mexikói mészkaktusz) nagyon idős korukra a 3 m magasságot is elérhetik. Szára lehet nyomott gömbölyded, lehet zömök oszlop, de tipikusan hordó alakú. A szár erőteljes bordái vaskosak, egyenesen lefutók, egyesek (pl. Ferocactus hamatacanthus ssp. sinuatus) bordái dudorosan szemölcsösek.

Erős tövisei horgasak, vad, félelmetes kinézetűek. Egy középtövisük rendszerint hosszabb, erősebb és nem ritkán laposabb a többinél.

Többnyire nagy, széles kehely, harang vagy tölcsér alakú, változatos (a leggyakrabban sárga vagy ibolya)színű virágai a tenyészcsúcs körül nyílnak — areolánként mindig csak egy virág. A virágzó areolák csupaszok. Az önsteril virágok enyhén illatosak. A virágcsövet feltűnő pikkelyek borítják. A spirálisan elrendezett külső és a belső lepellevelek nem különülnek el. Ugyancsak spirálisan állnak a porzók, amelyek a virágcső belső megvastagodott falából, a bibeszál és a belső lepellevelek alapja közötti területen fejlődnek tömegesen. A bibeszál viszonylag rövid, a felső része vaskos, a bibefej többágú. A virágrészeket a porzószálak gyűrűje választja el.

Nektárt rejtő és kiválasztó mirigyeket, úgynevezett „extraflorális mirigytöviseket" is fejleszt. Ezekből a mirigytövisekből nyáron és ősszel cukros nedvet választ ki; ezzel csalogatja a virágait beporzó rovarokat. A lakásban és üvegházban tartott növényekről ezt a bevonatot le kell mosni, mert könnyen megtelepszik rajta a penész. A termés alakja gömbölyűtől az oválisig változik. A Ferocactus fajsorban a termés vastag falú, éretten száraz, alapjánál felrepedő. A Bisnaga fajsor ehető gyümölcse a sárga, ragacsos felületű bisnaga. Ez leves, édes és nem vagy szabálytalanul nyílik fel.

A magja lapított ovális, 1,4-2,4 mm hosszú, feketésbarna. Fényes, felszíni domborulatai lapítottak vagy részben konkávok.

Életmódja, termőhelye

Sivatagos, félsivatagos területek lakója és ennek megfelelően fényigényes. Nyáron virágzik, gyümölcsét őszre érleli be (van néhány rövidnappalos, ősszel vagy télen virágzó taxon is, pl. Ferocactus latispinus ssp. latispinus, Ferocactus latispinus ssp. spiralis).

Hosszú életű, akár több száz évet is megérhet. Nagyon lassan nő, alakja eközben egyre oszloposabb lesz.

A legtöbb faj példányai jellemzően magánosak, el nem ágazók. A néhány kivétel:

telepeik akár 2 m átmérőt is elérhetik.

Rendszertani felosztása

A nemzetséget két fajsorra bontják; néhány faj besorolása bizonytalan.

1. Ferocactus fajsor

2. A Bisnaga fajsorban két csoportot különítenek el.

2.1. Glaucescens csoport:

2.2. Latispinus csoport:

Csoportba sorolása bizonytalan:

Jegyzetek

    Források





      Go to top  

    This article is issued from web site Wikipedia. The original article may be a bit shortened or modified. Some links may have been modified. The text is licensed under "Creative Commons - Attribution - Sharealike" [1] and some of the text can also be licensed under the terms of the "GNU Free Documentation License" [2]. Additional terms may apply for the media files. By using this site, you agree to our Legal pages [3] [4] [5] [6] [7]. Web links: [1] [2]