... Holzmann Katalin. Szakmai berkekben köztudott róla, hogy a szerelőtől, a kazánfűtőn keresztül a főiskolai tanszékvezetőig, tanárig sokféle szerepkörben dolgozott az épületgépészetben...
 

Meszlényi Zoltán Andrej Jozef (Rimaszombat (Rimavska Sobota), 1940. április 18.Balatonföldvár, 2005. december 23.) magyar gépészmérnök, címzetes főiskolai docens, tiszteletbeli főiskolai tanár. Édesapja dr. Meszlényi Zoltán, édesanyja Holzmann Katalin. Szakmai berkekben köztudott róla, hogy a szerelőtől, a kazánfűtőn keresztül a főiskolai tanszékvezetőig, tanárig sokféle szerepkörben dolgozott az épületgépészetben. Az épületgépészet elméletének és gyakorlatának kivételes integrálója, a szakma örök szerelmese, szenvedélyes fejlesztője és önzetlen segítője volt. A mérnök szakmán kívül számos egyéb szerepben is megjelent, többek között volt a MAFC tollaslabdázója, polgárőr, Vöröskeresztes szervező.

Meszlényi Zoltán 1944-ben, négyévesen menekült katonatiszt édesapjával és tanító édesanyjával a közelgő front elől. Ekkor érte őket az a hófúvás, ami egész életére szóló halláskárosodását okozta.

Meszlényi Zoltán igazolványképe

Tanulmányai, végzettségei

Már általános iskolás korában pontos, rendezett munka jellemezte, családja által megőrzött füzeteit gyakran részletgazdag rajzokkal illusztrálta. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a Szabó Ilonka utcai 1. számú Épületgépészeti Technikumban folytatta, ahol 1958-ban végzett épületgépész technikusként.

A következő négy évben az ÉVITERV tervező technikusa volt. 1962. május 1-től áthelyezték az Építésügyi Minisztérium Általános Épülettervező Vállalatához, ahol 1967-ig volt tervező. Itt dolgozott a budai vár helyreállításán és nem egyszer titkos katonai megbízásokon. Közben levelezőn és estin végezte el a Budapesti Műszaki Egyetemet, ahol épületgépész ágazati gépészmérnök diplomát szerzett 1966-ban.

Későbbi végzettségei és jogosultságai

  • 1977–1997       Építésügyi szakértő (tervezés, kivitelezés)
  • 1981     Magántervező (SZG – épületgépészeti szakág)
  • 1983     Kazánfűtő
  • 1983     Ipari gáz- és olajtüzelő berendezések szerelője, beüzemelője, karbantartója
  • 1985     Központifűtés- és csőhálózat-szerelő mester
  • 1987     Gázkészülék- és készülékszerelő mester/gázkészülék javító
  • 1987     Épületgépész vezető tervezői jogosultság
  • 1987     Gázkészülék-javító
  • 1998     Magyar Kereskedelmi Iparkamarai szakképzési szakértő
  • 2001     Ipari szakértő (háztartási hőforrások, tüzelő- és fűtőberendezések)
  •             Építési szakértő (épületgépészet)
  • 2005     Épületgépészeti vezető tervező

Munkahelyei

A tervezés után elsősorban a tanítás foglalkoztatta, de főmérnökként későbbi munkahelye, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola építkezésén is dolgozott és egy barcsi vállalatnál napkollektorok gyártását indította el.

A SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatóságán volt kazánfűtő és főmérnök is. 1984-től vállalkozóként dolgozott, amit a Fegyver- és Gázkészülékgyárnál végzett munkája szakított meg. A céghez, amelynek utoljára fejlesztési főmérnöke volt, a FÉG-IDROPI gázüzemű tárolós vízmelegítőre szerzett 50%-os szabadalma is köti.

  • 1967–69          Felsőfokú Építő- és Építőanyag-ipari Technikum, Budapest
  • 1969–70          Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Pécs (létesítményi főmérnök)
  • 1970–1974       Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Pécs, Kalorikus Tanszék (1971–74: tanszékvezető)
  • 1974–1978       Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Pécs, Épületgépészeti Tanszék, tanszékvezető
  • 1978–1983       Pollack Mihály Műszaki Főiskola, Pécs, Épületek Gépészeti Berendezései Intézet, igazgató (másodállásban)
  • 1979-80           Építőipari Szolgáltató Közös Vállalat, Barcs (műszaki tanácsadó)
  • 1980–84           SZOT Dél-Balatoni Üdülési Igazgatóság (műszaki osztályvezető, főmérnök)
  • 1984–88           Gáz- és fűtésszerelő kisiparos
  • 1988. október 3. – 1992. május      Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG) (alkalmazástechnikai irodavezető; a vízmelegítő és lakásfűtő készülék gyáregység fejlesztési főmérnöke; majd a FÉG fejlesztési főmérnöke)
  • 1992–95          szerelőipari vállalkozó (nyugdíjazásáig)
  • 1993–94          Vaillant Hungária (műszaki tanácsadó)
  • 2001                Magyar Installateur szerkesztőbizottsági elnök
  • 2002–2004      Magyar Installateur felelős szerkesztő
  • 2004–2005      Magyar Installateur szakszerkesztő
Meszlényi Zoltán 2005-ben, a MÉGSZ éves közgyűlésén

Megbízatásai, tisztségei

Díjai és kitüntetései

  • Kiváló ifjú mérnök (ÁÉTV) (1967)
  • Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1974)
  • Az Építőipar Kiváló Dolgozója (1974)
  • Az Építőipar Kiváló Dolgozója (1977)
  • Épületgépészet emlékérem (Építéstudományi Egyesület) (1981)
  • A BNV Gyártmányfejlesztési pályázatán I. díjat nyert FÉG-IDROPI gázüzemű tárolós vízmelegítő kifejlesztésében végzett alkotómunkájáért. (1989)
  • Macskásy Árpád-díj (1998)
  • Az Év épületgépész vállalkozója (A Magyar Épületgépészek Napja díja) (1998)
  • Épületgépészetért-díj – a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség kitüntetése. (2005)
  • Épületgépész életműdíj – adományozó szervezetek: Magyar Épületgépészek Szövetsége, Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete, Magyar Épületgépészeti Nagykereskedők Szövetsége. (2005)

Művei, szakmai eredményei

Szabadalma

  • Szabadalmi okirat a FÉG-IDROPI gázüzemű tárolós vízmelegítőre (50%-ban feltaláló) (1989)

Könyvei, publikációi

  • Szellőztető berendezések – PMMF főiskolai jegyzet 1967-től 1997-ig 18 kiadásban
  • Klímaberendezések – PMMF főiskolai jegyzet, az 1970-es évektől 16 kiadásban
  • Légtechnikai berendezések zajvédelmi méretezése (Tervezési segédlet) – Összeállította: Meszlényi Zoltán (PMMF, 1979)
  • Központi fűtőberendezések üzembe helyezése - gyakorlati ismeretek (MÉGSZ, 2006, 2007)
  • Amit a gázcsatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések új, műszaki-biztonsági szabályzatáról tudni kell (MÉGSZ, 2006)
  • Energia-tanácsadás (MÉGSZ, 2010)

300-nál több szakcikke jelent meg és számos előadást tartott különféle szakmai összejöveteleken.

Meszlényi Zoltán - Fűtés, szellőztetés, hűtés (1951) című könyvének borítója.
Meszlényi Zoltán - Gáz-, vízellátás, csatornázás című könyve 1951-ből

A Meszlényi-díj

Meszlényi Zoltán emlékét elhunyta után több formában őrzi az épületgépész szakma. 2006-ban a Pécsi Épületgépészeti és Gépészeti Szaknapok Meszlényi Zoltán nevét viselték, 2008-ban pedig a Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) megalapította a szervezet legmagasabb kitüntetését, a Meszlényi Zoltán Díjat.

A Meszlényi-díj kitüntettjei a megalapítástól kezdve.

  • dr. Bánhidi László, Rácz László, Szabó András (2009)
  • Hauk Antal, Pusztai Csaba, Huber Lőrinc, a Magyar Installateur szerkesztősége (2010)
  • Denk András, Rigó András (2011)
  • Fodor Zoltán, Jakus István (2012)
  • Garancz Joachim, Gyárfás Attila, Nagylucskay László (2013)
  • Molnár László, Füredi Ferenc (2014)
  • Cserkúthy László (2015)
  • Andics Gábor, Kovács István, Csizmadia László (2017)
  • Béndek Ferenc, Cséki István, Kocsis István (2018)
  • Németh Vilmos, Takács Gábor (2019)
  • Braun József (2020)
    A Meszlényi díj, a Magyar Épületgépészek Szövetsége legjelentősebb kitüntetése, amit 2009-től adnak az épületgépész szakma legjelesebb képviselőinek.

Források





  Go to top  

This article is issued from web site Wikipedia. The original article may be a bit shortened or modified. Some links may have been modified. The text is licensed under "Creative Commons - Attribution - Sharealike" [1] and some of the text can also be licensed under the terms of the "GNU Free Documentation License" [2]. Additional terms may apply for the media files. By using this site, you agree to our Legal pages [3] [4] [5] [6] [7]. Web links: [1] [2]